Home

Szigeti veszedelem török magyar sereg összehasonlítása

A Szigeti veszedelem a XVII. század legnagyobb magyar költőjének, gr. Zrinyi Miklós-nak, a szigetvári hős dédunokájának műve, a legrégibb fenmaradt magyar hősköltemény, a legrégibb költői mű, mely a magyar szellemnek a világirodalomban is becsületet szerzett 1. egyfelől, hogy meggyőzően mutassa be a várvédő magyarok erkölcsi fölényét és mindezt úgy, hogy az olvasó érezze a török sereg hatalmas erejét is 2. másfelől úgy, hogy a magyar sereg erkölcsi diadala a vár végső eleste ellenére is meggyőző legyen. A Szigeti veszedelem 3 nagy szerkezeti egységből áll: 1 A magyar sereg egysége és erkölcsi fölénye fokozatosan megtöri a túlerőben levő, de belső viszályok miatt meggyöngült török sereget. Egyik kudarc a másik után éri a szétzüllő törököket, ám ezzel egyidejűleg a kicsi, hősies magyar sereg is elvérzik lassan (Farkasics, Radivoj és Juranics halála) Magas rangú török katonatisztek és tisztségviselők egykori megszólítása. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem című művében számos ehhez hasonló korabeli tisztségnévvel találkozhatunk, hiszen a mű fő témája és cselekménye a török és magyar nép harca Szigetvárnál A Szigeti veszedelem c. művet 1645-46 telén írta. Az eposz hőse Zrínyi (azonos nevű) dédapja, aki 1566-ban védte Szigetvárt és hősi halált halt. A szigetvári csata döntő fontosságú volt a XVI. században, hiszen Magyarország délnyugati részén az utolsó nagy végvár. Ha elesik, megnyílik az út a török előtt Nyugat felé

wargame

  1. d pedig Magyarországon.
  2. Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művének elemzése. - Irodalom jegyzet a vár el fog esni és a várvédők az utolsó szálig elpusztulnak (a magyar sereg mégis győztesként tűnik fel a várat elfoglaló ellenséggel szemben). a magyar és a török (III-IV. ének). Bonyodalom: már előzetesen megtörtént: a török.
  3. A magyar részről Zrínyi, Deli Vid, Farkasics, Juranics és Radivoj, a török részről Szulimán, Delimán, Demirhám és Hammimám a legvitézebbek. Az eposz cselekményét a két sereg egymás elleni harca alkotja

1. Barokk. 2. A korszak nagy alakjai. 3. Zrínyi Miklós és a Szigeti veszedelem. 4. Eposzi kellékek. 1. A barokk alkotás célja a meghökkentés, gyönyörködtetés, lenyűgöző hatás keltése, misztikus révületbe emelés. Minden művészeti ágában jellemző vonás a festőiség, a kontraszt kihasználása, a dinamizmus, a mértéktelen díszítettség, az érzelmek ábrázolása a. A Szigeti veszedelem végeredményben a korabeli magyar valóságban gyökerező s a legkorszerűbb művészi eszközökkel megalkotott zseniális alkotás. Félig-meddig közös kincse két nép irodalmának is: részben horvát előzményekből táplálkozott, Zrínyi Péter (1621-1671) fordítása (Velence 1660) révén pedig a horvát. Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem. 2009. december 23. szerda By ErettsegizzAdmin Szólj hozzá! A barokk kiemelkedő alakja, nemzeti irodalmunk egyik büszkesége Zrínyi Miklós. Politikus és hadvezér volt, a literatúrával csak mellékesen foglalkozott. Hadvezéri sikereire, török elleni harcaira volt elsősorban büszke, hírnevét. ZRÍNYI MIKLÓS. Szigeti veszedelem (1645-1646) Az eposzi történést indító isteni akarat Magyarország bűneinek ostorául küldi a törököt, s erre az erőre csapást mérni, mégpedig történelmi perspektívájú csapást mérni csak az a jövő-értékű hős és az a közösség képes, amelyen belül a jelenre jellemző megosztottság ismeretlen Miért eposz a szigeti veszedelem? tételt dolgozok ki és ahhoz kéne.Kérlek titeket ne csak egy mondatban írjátok le hanem hosszan jellemezve. Elfogadom Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa.

Szigeti veszedelem : magyar és török sereg összehasonlítása? Milyen különbség ill. hasonlóság van a két sereg között? Figyelt kérdés. Esetleg tudtok forrást ,ahol ez le van írva ? Néztem a neten ,de konkrétan erről nem találtam semmit. 2011. okt. 11 Szigeti veszedelem - a török legyőzhető! (motiváló mű) Zrínyi erősen vallásos taníttatásban részesült, apja korai halála után Pázmány Péter érsektől tanult, Csáktornyán. Európa Zrínyiben látta a török sereg megállítóját, de mivel ő bírálta a monarchiát, később a bizalmat megvonták tőle Műfaji hagyomány és barokk szemlélet Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában. A barokk az olasz barocco szóból származik, jelentése nyakatekert okoskodás. Történeti- és stíluskategória, a reneszánszt követő nagy korszak, és e korszak művészetének és irodalmának legfőbb stílusirányzata A magyar tábor elszánt, egységes közösség, egyetlen akarat, egyetlen eszme hatja át. Magunk előtt látjuk a török sereg fokozatos szétzüllését, legkiválóbb tisztjeinek A Szigeti veszedelem és költője, Zrínyi Miklós, a hadtudományi író és hadvezér címmel Zrínyi Miklós: A szigeti veszedelem. Zrínyi messziről kezdi el műve cselekményét, nem az események közepébe vág. A nagy Mindenható a mennyből letekint a földre, megszemléli az egész világot, s megütközve veszi észre, hogy a magyarok nem a Fia által elrendelt helyes úton járnak

Zrínyi Miklós - Szigeti veszedele

  1. A török sereg Siklós alatt veri fel táborát. Mehmetnek azt tanácsolja Szkander bég, hogy máshol állítsa fel a táborát, mert ott nem biztonságos, de az nem hallgat rá. Zrínyi megtudja, hogy a törökök Siklósnál vannak és elindul a magyar sereg, hogy összecsapjanak. Zrínyi megöli Mehmet fiát, később Mehmetet is
  2. A török elleni háború korának jelentős eseménye volt Szigetvár ostroma 1566-ban. Az író 15 énekben beszéli el az ostrom lefolyását a maroknyi magyar sereg tragikus pusztulásáig
  3. A török sereg megindítja az általános támadást vár ellen. Háromirányú volt az ostrom, Aigas, Demirhám és Delimán vezette a csoportokat. Néhány bástya már leomlott, a vár árkát is megcsapolták. Öldöklő küzdelem alakul ki a magyar és a török vitézek között
  4. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem A KELETKEZÉS KÖRÜLMÉNYEI Az 1640-es évek közepén Zrínyiben a 30 éves háborúban szerzett tapasztalatai megérlelték azt a felismerést, hogy a magyarság csak saját erejéből, nemzeti összefogással képes megszabadulni a töröktől
  5. tegy nyolcvan évvel, 1645-46 telén unokája iro

32. De sokat szigeti kapitány nem késik, Közikben mint vitéz bátorsággal esik; Az hol csoportokban török gyülekezik, Az Zrini kezétül gyo~san elszélledik. Talán így Herkules bánt az sárkányokkal, Mint Zrini cselekszik török pogányokkal. 33. Túl Almás patakon van az janesár sereg, De nem lehet őtűlűk semmi segétség hihetővé tenni azt, hogy a nagyszámú török sereg mégis legyőzhető. A kisebb csatákban, portyázásokban mindig a szigetváriak győznek. -fohásszal indul (Szűz Máriához, a magyarok védőszentjéhez). -témamegjelölés: fegyvert, s vitézt éneklek. -seregszemle: a török és a magyar tábor bemutatás Szigeti veszedelem - 09. Pars nona (Kilencedik ének) 1. Hova ragadtattam én könnyü pennámtul? Holott tanulhatnék Dedalus fiátul: Kis készülettel indultam tengeren túl, Kis elme ez, ki ir nagy Atyám dolgárul. 2. Kiván nyugodalmat vers és historia, Nem haragos Márssal lakik Musák fia; Hangos dob, trombita Apollót nem hij

Szigeti veszedelem. Dedicálom ezt az munkámat. magyar nemességnek, adja Isten, hogy véremet utolsó csöppig hasznossan néki dedicálhassam . Az olvasónak. Homerus 100 esztendővel az trojai veszedelem után írta historiáját; énnékem is 100 esztendővel az után történt irnom Szigeti veszedelmet Szépirodalmi alkotása, a Szigeti veszedelem is a fő célt szolgálta: figyelmeztetni a török veszélyre és példát állítani a kor emberének. Az 1645 és 1648 között született alkotás az Adriai tenger szirénája című kötetben jelent meg. Zrínyi ezzel meghonosította az eposz műfaját a magyar irodalomban Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem [eKönyv: epub, mobi] 0% kedvezménnyel csak 500 Ft a lira.hu-nál. (Magyar irodalom; kiadás éve: 2014; oldal) Olvasson bele a könyvbe

MŰFAJI HAGYOMÁNY ÉS BAROKK SZEMLÉLET ZRÍNYI MIKLÓS SZIGETI VESZEDELEM CÍMŰ EPOSZÁBAN, a török sereglétszámban több, de belső viszályaik vannak és nincsenek nemes céljaik a seregek bemutatása monumentális képekkel. a magyar sereg sokkal kevesebb létszámú, de erkölcsileg fölényben vannak: a hazáért,a. Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem . 1566. Szigetvár ostroma • Magyarország számára vesztes csata • A törökök 30 -szoros túlerőben vannak • A magyar sereg teljesen megsemmisült • (a török sereg is meggyengült, nem ment tovább délnyugatra A szultán két követet küld a Szigeti várba és üzeni, hogy a magyarok adják fel a várat. Zrínyi persze ezt nem teljesíti. Válaszként a szultán felderítő csapatokat küld, hogy kiderítse, hol a vár gyenge pontja. Zrínyi megtámadja és szétkergeti őket, egy törököt el is fog, aki elmondja, hogy már úton van a nagy sereg Szigeti veszedelem; Szigeti veszedelem (1645-46) Megindult a török sereg, Demirhám bejutott a várba és megkereste Deli Videt. Párbajozni kezdtek, és mindketten súlyosan megsérültek, de Deli Vid előbb végzett ellenfelével, majd ő is meghalt. A magyar vitézek kapitányukkal együtt hősi halált halnak a haza.

Jaj, török, néked, haragom vess:ejének! Te vagy, de eltörlek, ha e:ek megtérnek. Dr. Hauber Károly, 2021. hauber-karoly.eoldal.hu Az alkotás alapeszméje A Szigeti veszedelem 1566 számozott versszaka az ostrom évére utal. Négysoros, bokorrímes, négyütemú, többnyire felezó 12-esekból álló strófáját Zrínyi-versnek nevezzü Demirhám válaszolna, hogy nem tehet a dologról, de a török vitézek elsodorják. A török árulás nyomán kirobban a harc a 200 magyar és 4000 török vitéz között, Vid felpattan Amirassen lovára és úgy harcol. Az egyenlőtlen küzdelmet Zrínyi sem nézheti tétlenül, 500 harcossal kicsap a várból, hogy segítsen Deli Vidéknek 1552 - Szegedi veszedelem szigetvarimuzeum, 2012, február 20 - 20:17 1552. február 19-ről 20-ára virradóra, egy volt bíró, bizonyos Tóth Mihály vezetésével nagyszámú szabadhajdú rohanta meg Szeged városát

1566 - Szigetvár ostroma . 1566. augusztus 5-től szeptember 7-ig tartott Szigetvár ostroma. A hősies küzdelmet folytató Zrínyi Miklós szigeti várkapitány 2300 jól képzett magyar-horvát katonájával és német tüzéreivel a többszörös oszmán túlerővel (60-65 ezer harcos) szemben alul maradt, s megmaradt vitézeivel együtt hősi halált halt Ugyanakkor egyikük magyarul vetette pergamenre Szigeti veszedelem címmel a történetet arról az őséről, aki a magyar sereg élén a törökkel szembeszállva hősi halált halt. De volt olyan Zrinski-Zrínyi, aki összesküvést szőtt a bécsi császár ellen, azért kellett vérpadra állnia szigeti veszedelem Zrínyi Miklós (1620-1664) elsősorban bajvívó szablyájával vívta ki tekintélyét a XVI. századi függetlenségi küzdelmekben. Pennájával, nevezetesen a Szigeti veszedelem c. eposzával dédapjának, az azonos nevű szigetvári hősnek állított emléket, a barokk korban is legmagasabb rendűnek tartott műfajban Zrínyi Miklós - Szigeti veszedelem - Olvasónapló Most azonban értelmetlen védeni Szigetvárat, mert kevés embere van és a török sereg sokkal nagyobb, esélye sincs. Jobban jár, ha feladja a várat, cserébe bármit kérhet a szultántól: rangot, címet, kincset, fegyvert, bármit, sőt Szulejmán még arra is hajlandó, hogy.

A barokk eposz - Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem ismétlődő motívumok(vendéglátás, párbaj, halottsiratás), enumeráció (a török és a magyar sereg szemléje), deus exmachima (isteni beavatkozás), peroráció (Véghöz vittem immár nagyhírű munkámat...).A műnek a valós történelmi helyzet ad hitelességet: A. A török sereg 150 000 katonával kelt útra. Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem c. hőskölteményében, Szulejmán a nagyapa kardjától vesztette életét, halálát vélhetően a megerőltető utazás és a kánikula okozta. Az ostrom utolsó napjaiban halhatott meg, de a szultáni haditanács úgy döntött, eltitkolja a hírt. A Szigeti Veszedelem 1. énekének 51. versszaka így hangzik: A Gyulát ostromló török sereg száma tekintetében épen csak Forgách Ferencz egyezik a költővel, milyen mélyre ható tanulmányozása és összehasonlítása Homér, Vergilius, Tasso és Ariosto eposzaival, hanem szükséges, hogy. Az író 15 énekben beszéli el az ostrom lefolyását a maroknyi magyar sereg tragikus pusztulásáig. A cselekmény fő sodrát az író apró részletekkel, epizódokkal és lírai betétekkel teszi gazdagabbá. Szigeti veszedelem - Az török áfium ellen való orvosság Zrínyi Miklós. 1 100.- helyett 825.- -25% Megnéze Szigeti veszedelem 1645-46 tele A megírás körülményeiről a 9. ének első négy versszakában számol be, hivatkozva arra, hogy a műalkotáshoz szükséges nyugalmat állandóan megzavarja a kanizsai török

Travelblogger: Utazási élménybeszámolók

SZIGETI VESZEDELEM, AZ TÖRÖK ÁFIUM ELLEN VALÓ ORVOSSÁG Hogy milyen a könyv valójában?Hm... Kattints a részletekért.- Könyvcsilla A Szigeti veszedelem cselekményvázlata 9 A Szigeti veszedelem cselekménye 12 A Szigeti veszedelem szereplői 16 Zrínyi jellemábrázoló művészete 17 Zrínyi Miklós alakja az eposzban 18 Szulejmán alakja az eposzban 19 Milyen a magyar sereg? 20 Milyen a török sereg? 21 A siklósi rajtaütés 22 A nagy ostrom a X. énekben 23 Téma és.

Veszedelem szóra releváns weboldalak könnyen áttekinthető táblázatban: szigeti veszedelem, török veszedelem, nagy veszedelem, madéfalva veszedelem, veszedelem kétség, veszedelem dicsőséges, halálos veszedelem, lecsillapító veszedelem, kétségbeesik veszedelem, veszedelem szédeleg, veszedelem forgó, veszedelem ellen A Szigeti veszedelem - a leghíresebb magyar barokk eposz - 1645-'46-'47-'48ban íródott - kevés javítás van az eredeti kéziratos szövegben - ritka - cím: sziget - a Szigetvárat védő kis sereg szigetet alkot a bűnös Magyarországban,erkölcsileg tiszta. veszedelem - török veszedelem = büntetés a bűnös Mo.na Szigeti veszedelem. 1566. Szigetvár ostroma. Magyarország számára vesztes csata. A törökök 30-szoros túlerőben vannak. A magyar sereg teljesen megsemmisült (a török sereg is meggyengült, nem ment tovább délnyugatra) Nevelője Pázmány Péter. Kiváló nevelés, számos nyelven beszél és ír. A vár A szigetvári vár turisztikai célú fejlesztése projekt keretében 889 millió forint európai uniós (GINOP-7.1.1-15-2017-00029) forrásból újul meg. A vár közepén lévő, ún. Kastély épületben alapvető cél a kiállítási terület megnövelése. A legjelentősebb fejlesztés a Kazamatasor területén történik

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (elemzés) - Oldal 5 a 8

A Szigeti Veszedelem diadalútja 9 A Szigeti Veszedelem forrásai 12 Az eposz cselekménye 15 Szerkezet és cselekmény vázlat 19 A magyar seregszemle 22 A török sereg mustrája 24 A siklósi csata 26 A X. ének nagy ostroma 28 Zrínyi jellemábrázoló művészete 30 Az eposz főbb hősei: Zrínyi 32 Deli Vid 35 Borbála 37 Szulejmán 38. Szigetvár ostroma 1566. augusztus-szeptember között zajlott le Szigetvár várvédői és az oszmán haderő csapatai között. Az ostrom I. Szulejmán szultán seregeinek döntő győzelmével végződött. Zrínyi Miklós és katonái szinte az utolsó szálig elestek a végső kirohanás során. Maga Szulejmán szultán az ostrom közben, táborában hunyt el

Zrínyi Miklós, a Szigeti veszedelem 1. A költő Zrínyi Miklós halála 2. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 2014. október 2 méltó énekesre, a régi századok legnagyobb magyar költőjére. A szigeti veszedelem, Szigetvár hősi védelme, a függetlenségüket védő keleteurópai népek harcának kiemelkedő eseménye Része annak a sokszáz-éves küzdelemnek, melyet magyarok, horvátok, szerbek, románok, lengyelek közösen vívtak a török hódítók ellen

Szigeti veszedelem Irodalom - 8

Zrínyi: Szigeti veszedelem - IRODALOMÓR

Szigeti veszedelem - Wikipédi

A vár hosszas ostromára pontot tevő hőstett a magyar irodalom kezdetei (Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem) számára éppen úgy fontos történelmi pillanat volt, mint a késői utódok számára, akik Zrínyi példájával illusztrálták koruk visszásságait (Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász), de helyét még a pesti szlengben is megtalálta (zrínyizés: a kocsma gyors és. Obsidio Szigetiana (Szigeti veszedelem) (1651) Tábori kis tracta (1646-51) Vitéz hadnagy (1650-53) Mátyás király életéről való elmélkedések (1656-57) Ne bántsd a magyart - Az török áfium ellen való orvosság (1661) Siralmas panasz (röpirat az örökösödési kérdésről és a nemzet sérelmeiről A cím jelentése: Zrínyi Miklós magyar költő. Tudatosan felépített kötet: tartalmazza első feleségéhez írt szerelmes verseit, az ún. idilliumokat, epigrammákat, a Feszületre című ódát, a Szigeti veszedelmet, s a kötetet a Peroratio zárja. 1647-48 telére készült el főműve, a Szigeti veszedelem

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (elemzés) - Oldal 4 a 8

A ZRÍNYIÁSZ. — Rlső közlemény, — I. Eposzról szándékozván írni, megbocsátható, ha —• tárgyam természetéhez alkalmazkodva»i —nmedia mindjár ress «kapo A hős dédapa önfeláldozását megörökítő Szigeti veszedelem lett az első magyar nemzeti eposz - később jezsuiták, piaristák követték példáját, és a szál majd Vörösmartyig tart -, míg Az török áfium ellen való orvosság című röpirata a magyar publicisztikai irodalom első remeke címe Szigeti veszedelem; osztotta az ostromló török sereg figyelmét olyannyira, hogy az Ali által kettéosz­ nevezi a munkát - e címmel magyar nemzeti eposzként jelölve meg -, maga is az ostromlott Sziget'1 alcímet adta a műnek. Ezek után még izgalmasabb, hogya A szultán két követet küld a Szigeti várba és üzeni, hogy a magyarok adják fel a várat. Zrínyi persze ezt nem teljesíti. Válaszként a szultán felderítő csapatokat küld, hogy kiderítse, hol a vár gyenge pontja. Zrínyi megtámadja és szétkergeti őket, egy törököt el is fog, aki elmondja, hogy már úton van a nagy sereg

Szigeti veszedelem - Szigeti veszedelemben szereplok es a

A magyar barokk irodalom - Zrínyi Miklós és a Szigeti

Katonai stratégiai könyveket írt, amelyek felkészítették a magyar haderőt a török elleni harcra. Példaadó, lelkesítő célzattal írta meg dédapja emlékét megörökítő verses eposzát, a Szigeti veszedelem című művét. 1663-ban a török támadást indított Új-Zrínyivár és Érsekújvár ellen A török had egy része, Körmendnél július 26-án próbált meg átkelni, de a magyar, horvát, francia és német csapatokból álló sereg, melynek egy részét Nádasdy Ferenc vezényelte, útját állta és a csata másnapján, július 27-én meggátolta az átkelést. A csatába a végső stádiumban Montecuccoli is beavatkozott - A magyar sereg a mohácsi síkon ütközött meg a török sereggel 1526. 08. 29-én: a nehézlovasság rohamának összeomlása után a csata elveszett, sokan elestek vagy a mocsarakba vesztek. meghalt a sereg vezére Tomori Pál és a király is. a magyar állam megbénult, egységes cselekvésre, ellenállásra nem került sor

A magyar irodalom története / A Szigeti veszedele

A magyar seregben kevés katona van, de jók (erkölcsösek), az oszmán sereg nagyon nagy, és erős, de széthúzás, veszekedés, erkölcstelenség van a táborban. A magyar és a török táborban is vannak nagyon jó katonák, igazi hősök Zrínyi Miklós és a Szigeti vár. A szigetvári vár 1566 óta ismert egész Európában. A vár Zrínyi Miklóssal, a hős várkapitánnyal, és a végsőkig harcoló magyar és horvát katonáival, a török elleni küzdelmek jelképe lett

Zrínyi Miklós Szigeti veszedele

A mű 1647-48 telén íródott, valószínűleg nem nyugalmas körülmények között, hanem török zargatásai közepette. A költő azt írja: soha meg nem corrigáltam munkámat, de kutatások szerint bizonyítható a versek javításának szándéka. A mű szerkezete. A Szigeti veszedelem barokk eposz. 15 énekből áll, melyek összesen 1566 négysoros + 2 ötsoros versszakot tartalmaznak Szigeti veszedelem 1645-46 tele A megírás körülményeiről a 9. ének első négy versszakában számol be, hivatkozva arra, hogy a műalkotáshoz szükséges nyugalmat állandóan megzavarja a kanizsai török

Felmentő sereg hiányában a szabad elvonulás reményében végül ők is megadták magukat. A törökök azonban nem tartották a szavukat, és az őrség nagy részét lemészárolták, a sebesülteket, köztük Amadét is, fogolyként Isztambulba hurcolták. Visegrád fél évszázadra török kézre került, török végvárrá vált Bihari Dániel. Nem követem Szerzőim. 2013. 09. 06. 17:00. Nem Zrínyi Miklós szakasztá ketté derekában, de Szigetvár falai alatt hunyt el Nagy Szulejmán, az egyik legjelentősebb török szultán 1566. szeptember 6-án. I. Szulejmán 1520-ban lépett trónra és azonnal hozzá is látott világhódító tervei megvalósításához Enumeráció: szereplők bemutatása, (seregszemle). 1. ének -- török sereg. 5. ének -- magyar sereg. Deus és marchina (Isteni gépezet), az Istenek beleszólnak: Isten és a szentek beleszólnak a történelembe, segítséget nyújtanak. A barokkban jóindulatúak. Eporszi hasonlatok: egyező, ami állandó. Zrínyi ezt a. A SZIGETI VESZEDELEM. | Magyar Történeti Életrajzok A török sereg e két napon továbbra is Baranyavártól északra, a mai Ivándárda, Sárok, Lippó, Bezedek körzetében táborozott, hogy bevárja a Karasica mocsarain lassan átkelő csapatokat Jedik a 16. századi magyar irodalomban, avagy a Szigeti veszedelem című eposz Réges-régen egy távoli galaxisban kezdődhetne akár így az a mese, amelynek főszereplője I. Szulejmán. Az Oszmán Birodalom feje nem kevesebbet akart, mint hogy a világot leigázza és mindenkit alattvalójává tegyen